2014. február 23., vasárnap

VALAKIRE VÁRVA

with 0 Comment


Kórház foglya vagyok,
köröttem emberek,
kik már alig élnek,
iszonyún szenvedek.
Ülök a folyosón
ajtót leső szemmel,
valakire várok,
aki ma sem jött el.
Testemet, lelkemet
kínozza fájdalom,
szememből könny csorog,
nem törlöm le... hagyom.
Reményem elfogyott,
üres már a lelkem,
elrepült a csoda,
kínlódva lefekszem...




0 Hozzászólás:

Megjegyzés küldése

► Üzenőfal / Kiajánló: itt osszthatod meg az által ajánlott műveket!


Üzenőfal használat: A fenti gombok segítségével be tudtok jelentkezni. A "Guest" opció azt jelenti, hogy egyszerűen csak begépelitek a neveteket.