2014. március 9., vasárnap

Kolozsvár, Henrietta tündérvilága

with 0 Comment


Kolozsváron a kultúra áradását érezte még a levegőben is Henrietta, a kisvárosból idecsöppent lány. Az olvasás rabjaként nem is volt kérdés számára, hogy a nagy hírű egyetem irodalomszakán folytatja tanulmányait. Ám lelkesedése egy pillanatra megtört, amikor kiderült, hogy húsz helyre kétszázan jelentkeztek. Félt, de bízott magában. Mégis hitetlenül bámulta nevét a bejutottakat hirdető listán. A szíve össze - vissza kalimpált, lángolt az arca, csurgott róla az öröm verejtéke.  Hosszú ideig el s tudott onnan mozdulni.  A mennyországba jutott, villant át rajta a régi gondolat. Hisz élete vágya volt kincses Kolozsvár!
 Az első napok ügyes-bajos gondjai után nyomban elindult a patinás város felfedezésére. Elméletben mindent tudott róla, így biztos léptek vezették útján. 
A város közepén égbeszökő csúcsával terpeszkedett a gótikus Szent Mihály-templom faragott, támpilléres falaival. Megilletődve lépett be oda, s az ablakokon beszűrődő fény-nyalábok, a régmúlt idők illata misztikus hangulatba emelte.
Kint millió napsugár ömlött az arcába, s ebben a ragyogásban megvillant a bronzlován ülő Mátyás király, aki alattvalói társaságában figyelte, vigyázta szeretett városát.
A káprázatosan szép szoborcsoport előtt gyönyörködő látogatók hada közt békésen szemelgettek a galambok. Mozdulatlan bűvöletben sokáig állt ott a lány.
Azután tekintete körbefordult a téren. A templomot keretbe foglalta az erkélyes  Rhédey - palota, szemközt az eklektikus New-York szálloda, ahol hajdanán megfordult Jókai Mór, Áprily Lajos, Dsida Jenő, Kuncz Aladár… , lennebb  a patinás Városháza,  homlokzatán a város tölgyleveles, háromtornyos címerével. Pár lépésre a Farkas utca mélyén zöld lombkorona mögött szerénykedett az igazságos király által építtetett református templom, előtte pompázott a Sárkányölő Szent György - szobor másolata. Elbűvölte a látvány Henriettát, képzeletében füstöt, lángot okádott a sárkány, s bátran küzdött vele a vitéz.  Révületéből a templom öblös harangjai ébresztették fel.
Odébb Mátyás király szülőháza terpeszkedett, igaz csak az utca felőli része őrizte meg eredeti formáját, ám fölötte lebegett a bölcs király szelleme.
 A nap lebukott már az égről, de fénye még nem engedett az éjszaka sötétjének. Így Henrietta még megcsodálhatta a Szabók-bástyáját, a régi városvédő fal egyetlen emlékét.
Alig nevetett ki a tornyok mögül az őszi nap, Henrietta már  meredek utcán kaptatott fel a Botanikus kert felé. Nagy területe három dombon nyújtózkodott, köztük csörgedezett mély, gömbölyű kövekkel szegélyezett árkában a Cigány patak.  A lányt  elbódította  a virágok, fák illata, s a közeli Japán - kert tava, szökőkútjai, hidacskái pedig a csodás kelet világába repítették.
Az üvegházak egy darab Afrikát, Ázsiát, Amerikát, a Pálmaház meg a trópusokat varázsolta ide.  Hatalmas banánfák, bambuszok és különböző legyezőpálmák vontak árnyékot az alattuk növő liliomokra. Az egyik sarokban egy fatörzsön broméliák és páfrányok díszelegtek, a másikban óriási fikusz tornyosult. Itt éltek a hetvenéves datolyapálmák is oly magasra nőve, hogy meg kellett emelni miattuk a tetőt.  Fürtökben zöldellő banánt, csüngő datolyát, fáról kínálkozó narancsot eddig nem látott a lány!
 Innen meredek lépcső vezette a bánsági és az olténai növényekben bővelkedő Sziklakertbe, majd a meredek domboldal őshonos fáinak árnya alatt megpihent Henrietta.
Ehhez foghatót a Házsongárdi-temetőben érzett még, ahol néma áhítattal töltötték el a múlt nagyjainak monumentális emlékművei. Szóba elegyedett nyughelyük mellett Apáczaival, Bölöni Farkas Sándorral, Dsida Jenővel, Reményik Sándorral, báró Jósika Miklóssal, s ki tudná felsorolni mindegyiket! Feje fölött, a lombok közt, madarak daloltak az életről, lent  méltóságteljesen őrködtek, meséltek a régi idők tanúi, a síremlékek.
Henrietta gyakran elidőzött a Kis- Szamos partjának gesztenyefákkal susogó Sétaterén, csónakázott mesterséges taván, s a kis szigeten büszkélkedő zenepavilon dallamai mennyei szférákba emelték.
Nemcsak a város bűvölte el őt, hanem az egyetemi előadások, a zegzugos, kőcsipkés egyetem épülete, termei, s a központi egyetemi könyvtárban pedig úgy elmerült az olvasásban, hogy gyakran csak a zárórát jelző csengő tessékelte ki őt onnan.
Aztán a színház, az opera megannyi látnivalója repítette tovább e varázslatos csodavilágba!
Mesevilág, Tündérország volt számára Kolozsvár, egyetemi tanulmányainak színhelye.
Azóta majd négy évtized telt el, de ragyogását nem csorbította benne az idő, bűvös vonzása örökre  béklyóba kötötte  szívét, lelkét.




0 Hozzászólás:

Megjegyzés küldése

► Üzenőfal / Kiajánló: itt osszthatod meg az által ajánlott műveket!


Üzenőfal használat: A fenti gombok segítségével be tudtok jelentkezni. A "Guest" opció azt jelenti, hogy egyszerűen csak begépelitek a neveteket.