2014. augusztus 10., vasárnap

Csaló Nyár

with 0 Comment



Émelygős parfümillat szobámban,
kezemben régi emléket gyűrök,
ócska papírt. Vibráló magányban
árnyék vagyok, tükör előtt ülök.
Aromás gyertya meggyújtva szenved,
csak füstöt okád szüntelen, nem ég.
Megszaggatja a csillagos eget,
olvasztaná, de kanóca nyers még.
Kertem is beleugrott a nyárba,
rózsalugasok állványa mereng,
hangyák sietnek kiszáradt fába,
muskátlim levele vízért eseng.
Viaszában minden régi álmom,
csaló Nyár tüzét hiába várom.


Illusztráció: saját festményem Gyertyák  (50 X 40 cm, vászon-olaj)




0 Hozzászólás:

Megjegyzés küldése

► Üzenőfal / Kiajánló: itt osszthatod meg az által ajánlott műveket!


Üzenőfal használat: A fenti gombok segítségével be tudtok jelentkezni. A "Guest" opció azt jelenti, hogy egyszerűen csak begépelitek a neveteket.