2014. szeptember 24., szerda

Mintha

with 0 Comment


Kiterítve fekszem
a magányos csendben.
Mintha nem lennék,
úgy szorít az élet.
Lobogó két karjában
reménytelen égek.
Reménytelen égek.

Valami húz belül,
ki akar szállni.
Messze a földtől,
mindenen túl
semmivé válni.

Emelj fel magadhoz,
mérhetetlen mélybe!
Szemeid tükrében
rejts az örök fénybe!
Rejts az örök fénybe…




0 Hozzászólás:

Megjegyzés küldése

► Üzenőfal / Kiajánló: itt osszthatod meg az által ajánlott műveket!


Üzenőfal használat: A fenti gombok segítségével be tudtok jelentkezni. A "Guest" opció azt jelenti, hogy egyszerűen csak begépelitek a neveteket.