Kis Vak

Egyenletté tettelek. X-é, nálam nagyobbnak kell lenned,
vagy egyenlőnek velem, ezt még megengedem.
Még számolok, törhetem a fejem egy életen át,
ha nincs megoldása, mert én megérdemlem, loreál.

Temze parti agyalás meg a cigi, mindig a cigi.
Kocabagós slukkommá tettelek.
Ha már rég a táska alján lapulsz,
előkotorlak, de amúgy még a szagod is utálom.
Nem kell a kézremegős szenvedély
meg az elválás drámája.

Elpöcköllek, ha X=0.
Mikor is voltam legutóbb boldog? Várjunk csak!
Akkor én is nulla vagyok, vagy kevesebb.
Nem radírozhatok ki két évet. Nagyobb vagy egyenlő.
A két végén te meg én, a többit majd hozzáírjuk.
Sosem voltam jó matekból.

Sajna a hozzáírósdin mindig én rugóztam,
ezért most pont fordítva:
Ha nem a félekhogyvégelesz – típusú
szétvetaboldogság-kártyát kapom,
nem emelek.
A kis vak, mindig a kis vak vagyok.
Elmúlt a kezdők szerencséje.
Harminc jövőre.
Sosem leszek már all in.