Tisztelt Szerők, Látogatók!

A Láncolat Műhely weboldalának munkáját 2017 szeptemberétől a Comitatus internetes irodalmi folyóirat (www,comitatusfolyoirat.blogspot.com váltja fel.
A továbbiakban közlésre szánt írásműveket, egyéb alkotásokat a comitatusfolyoirat@gmail.com email címre várunk. A megadott elérhetőségen az itt megismert kritikusok bírálják el a küldeményeket és reagálnak a küldött anyagokra.

Szinay Balázs,
főszerkesztő

2017. március 5., vasárnap

Szerepcsere

with 0 Comment


A hivatalban döbbent csend lett úrrá, mikor Péter bejelentette szeretne elköszönni mindenkitől.
Azonnal kérdésekkel kezdték bombázni.
- Mi ütött beléd? Mi történ?
Kollégái egymás szavába vágva kérdezősködtek.
Péter viszont csak mosollyal az arcán ennyit mondott.
- Ez van gyerekek én sem gondoltam volna, hogy így alakul. Majd, ha alkalmam lesz rá és időm engedi úgy is elmondom, de most sietnem kell.
Így telt el három hónap mikor Péter bekopogott az irodába és betolt maga előtt egy babakocsit.
Ha  megdöbbentek akkor,  amikor bejelentette, hogy fizetetlen szabadságra megy, most még inkább leesett az álluk.
- Sziasztok.
Köszönt és már folytatta is.
- Mielőtt bárki kérdezősködni  kezdene és hangzavar lenne, elmondok magamtól mindent, hisz azért is jöttem.
Tudom nagyon furcsa volt a távozásom, ezért most elnézéseteket  kérem mondta és elkezdett beszélni.
Először látszott rajta a szorongás,de ahogy beszélt, egyre jobban beleélte magát abba ami vele történt és már folyt belőle a szó.
- Tudjátok hónapokkal ez előtt mikor vártam a buszra, egy lányt láttam meg, aki hiába próbálta feltornázni magát járdaszigetre.
Rokkant kocsival volt és nem éppen modern volt a széke. Sokan elkerülték, vagy amit még rosszabb volt látnom, fintorral mentek el mellette.
Nem tudtam tovább elnézni. Bár messzebb volt tőlem, de odamentem. Megszólítottam és felajánlottam a segítségem. Csodálatos barna 
szemek néztek fel rám. Megköszönte és próbált tovább menni. Persze én nem engedtem. Megvártam vele azt a buszt, amire fel lehetett 
hajtani ilyen kocsival. Közben váltottunk pár szót. Kiderült egyetemre jár. Mikor elment elgondolkodtam, milyen furák az emberek és
legyünk őszinték, szívtelenek is.
Péter idáig jutott a mesélésben, mikor a kicsi felriadt és sírni kezdett. Azonnal kivette a kocsiból, bocsánatot kérve feltette a sarokba állított íróasztalra és megnézte a pelust a kicsi alatt. Azonnal látni lehetett, hogy egy formás tündéri pici lány az akit olyan szívvel pelenkázgat, mint egy igazi anya. Minden mozdulata a gondoskodásról és szeretetről árulkodott. A pici megnyugodott és apró hangokkal adta mindenki tudtára a megelégedettségét.
A fiúk egyik ámulatból a másikba estek.
Miután kezet mosott, folytatta  amit elkezdett. Elmondta, hogy egy idő után azon kapta magát, hogy egyre többet jut eszébe a lány.
Gondolt egy nagyot és elment az egyetem elé. Látta is a lányt és azt is , hogy egy fiúval jött aki szeretettel igazgatta a lány lábain a takarót. Kicsit meglepődött. Azon is amit látott és azon is, hogy ez felkavarta. Újabb hónapok teltek el, de a lány arca és azok a szép barna szemek, már álmában is kísértették. Ismét elhatározta magát és újra csak elment az egyetemhez. Sokáig várt, hisz munkából jött és nem tudta , hogy a lány, kinek még a nevét sem kérdezte meg meddig lehet bent . Viszont nagyon reménykedett. Mikor már készült, hogy elinduljon, hisz csak néha jött ki ember a kapun, meglátta őt. Most nem kísérte senki. Vidám nevetős arca szomorúságot tükrözött. Ez messziről is látszott. Odament és ráköszönt a lányra. Be is mutatkozott azonnal. Visszaemlékeztette a lányt arra ki is ő valójában, nehogy szemtelen vagy idétlenkedő srácnak gondolja. Vivien, mert közben a lány is megmondta a nevét, emlékezett rá. Megköszönte az érdeklődést, de látszott rajta, hogy zavarja nagyon ez a találkozás. Péter viszont azt látta döbbenten, hogy Viviennek gömbölyödő pocakja van.
Vivien hosszas unszolás után elfogadta a meghívást egy közeli presszó teraszár, hogy megigyanak egy kávét. Vivien inkább almalevet kért. Akadozva indult a beszélgetés. Ám egyszer csak elindult a szóáradat és némi könny és szipogás kíséretében elmesélte mi is történt vele.
Szerelmesek voltak ő és az évfolyamtársa. Márk tudta, hogy Vivien mozgássérült,de elfogadta, mert bíztak egy műtét sikerében  amit felvázoltak az orvosok a baleset után a lánynak, aki addig egészséges volt. Eljött a boldog beteljesülés és végre együtt tölthették az éjszakáikat is, mert Viviennek sikerült egy picike kis albérletet kivenni, ahol egyedül volt szobatársak nélkül.
Egy véletlen azonban keresztbe tett a lánynak. Hogyan, hogyan sem terhes lett. Nem akarta részletezni a dolgokat, a lényeg szakítás lett a szerelem vége. Márk nem akart még apa lenni és azt hajtogatta, hogy egy nyomorék ne szüljön neki gyereket.
Péter figyelmesen hallgatta a lányt de ekkor váratlan dolog történt. Vivien rosszul lett. Mentőt kellett hívni, mert a stressz és a sok idegeskedés hatására megindult a szülés.
Nehogy unalmassá váljon a történetem mesélte tovább Péter, segítettem Viviennek. Összeköltöztem vele . Ezért volt olyan hirtelen és sürgős a fizetetlen szabadság. Nekem senkim nem él már. Neki is csak az idős édesanyja aki az ország túlsó végén egy eldugott faluban lakik. Vivien pedig nem szerette volna , hogy édesanyja ezt szégyenként élje meg, ezért csak utólag tudatta vele mi is történt.
A kórházban kiderült, hogy Svájcban van egy professzor, aki vállalta a műtétet és Vivien most ott van.
Megbeszéltük közben azt is, hogy én maradok otthon a babával akit Ágnesnek kereszteltünk.
Így most itt áll előttetek egy kispapa, nevetett Péter. A központban tudták, hogy mire készülök, mert a papírokat ott intézték. Rendes volt tőlük, hogy nem pletykálkodtak. Megvárták, hogy én mondjak el nektek mindent.
- Most viszont elköszönök, mert fürdetnem kell és a vacsorát is el kell készítene.
Nem is képzelitek mennyi mindent kellet megtanulnom, hogy jó " anyuka" legyen belőlem! 
Remélem ezek után nem haragszotok rám, hogy egy időre leléptem ... mondta és Ágnest ismét betakargatta ... - jól van drága, megyünk haza... suttogta a szendergő picinek és elindultak hazafelé.




0 Hozzászólás:

Megjegyzés küldése

► Üzenőfal / Kiajánló: itt osszthatod meg az által ajánlott műveket!


Üzenőfal használat: A fenti gombok segítségével be tudtok jelentkezni. A "Guest" opció azt jelenti, hogy egyszerűen csak begépelitek a neveteket.