Szívem gúnyába,
Tavasz sem kél virágba,
Dermedt rózsába.
Hamum szórd, szálljon,
Lassú bűnhődés járjon,
Húzz halálsíkon.
Asszonyi vétkem
Rabláncra vértez engem!
Gyilkos szerelem!
Az álomhatárról rideg kézzel ránt vissza a hajnal, s téged idéz az első gondolattal: régi kedvesként nézek a szemedbe. Akarlak mohó...
Íratkozz fel friss híreinkre! ;-)
Email címedet bizalmasan kezeljük!
0 Hozzászólás:
Megjegyzés küldése