Tisztelt Szerők, Látogatók!

A Láncolat Műhely weboldalának munkáját 2017 szeptemberétől a Comitatus internetes irodalmi folyóirat (www,comitatusfolyoirat.blogspot.com váltja fel.
A továbbiakban közlésre szánt írásműveket, egyéb alkotásokat a comitatusfolyoirat@gmail.com email címre várunk. A megadott elérhetőségen az itt megismert kritikusok bírálják el a küldeményeket és reagálnak a küldött anyagokra.

Szinay Balázs,
főszerkesztő

2017. május 14., vasárnap

Óda a wc-hez

with 0 Comment


Itt ülök porcelán testeden,
oly vagy nekem, mint 
törékeny hattyú, fehér tünemény.


A reggeli magány örökkévalóságában
megáll az idő - a szív CSENDjéből
ihlet utazza át a végtelen teret.
Ötlet sarjad elmémben, csatornán trónolok -
dimenziókapu nyílik alfelemen keresztül.
"boldog az, aki Isten országának vendége"
- katarzisban tör ki az ige.
Beindult a szülés s elállt a lélekzetem...


Rég volt vacsora melege jár át ismét,
kakofónikus neszek jelzik útját,
figyelmesen fülel a kagyló... 
Locsolómból csörgedező patak hull
alá a mélybe: tavacska gyűlik a magaslaton.
Lábam közt a LÉT. Csak úgy bámulom.
Csokigolyók potyognak, akár a könny,
aranysárga lében fürdik barnaságom:
önmagam egy darabját adom neked...
Nap nap után csak neked szülök,
hogy hová viszed, hol neveled,
nem tudhatom. Kiléte rejtély, misztikum.


Lassan vége titkos kalandunknak. 
Fejem lehajlik és lecsüng a kezem. 
Papírba törlöm maradék énemet.
Egy utolsó pillantás s elválsz tőlem...
Vízesés robaja visz tova, habfürdőben tisztulsz,
végül elnyel Kharübdisz kavargó örvénye...


Aero Isten leheletéért nyúlok:
az alpesi légfrissítő finom 
szellője csiklandozza orromat.
Még egyszer hátrafordulok, rád kacsintok.
Lehet ma még találkozunk...




0 Hozzászólás:

Megjegyzés küldése

► Üzenőfal / Kiajánló: itt osszthatod meg az által ajánlott műveket!


Üzenőfal használat: A fenti gombok segítségével be tudtok jelentkezni. A "Guest" opció azt jelenti, hogy egyszerűen csak begépelitek a neveteket.