Szunnyad a szellő
az ágak lágy ölén,
apró hajtások őrzőn
hajlanak fölém.
Nevet a kék ég
suttogja légy még
légy még enyém
friss levegőjét
csak önti,
árasztja felém.
Hirtelen varjak
serege támad,
feketén szállnak
a suhogó szárnyak
a fák tetején
kicsiny cinke röppen
károgásuk közben,
s belém hasít a kétkedés
akár ha dob pereg,
Fülemben dobol a rettegés,
hogy elveszítelek.
Irma...
VálaszTörlésÍme, a világ leg rövidebb hozzászólása: TETSZETT.
gyuri
Köszönöm szépen, Gyuri ! Irma
VálaszTörlésKedves Irma!
VálaszTörlésNekem is nagyon tetszett minden sora!
Székely Zsuzsa
Kedves Zsuzsa !
VálaszTörlésKöszönöm szépen. Örülök, hogy olvastál. Irma
Ez egy kedves, ütemesen pattogós kis vallomás vers volt. Szép.
VálaszTörlésSzia Szabolcs! Örülök, hogy olvastál, és hogy tetszett. Üdvözlettel Irma
VálaszTörlésNekem tetszett! Gratulálok, Irma! :)
VálaszTörlésköszönöm, Dóra, hogy olvastál! Irma
VálaszTörlésKedves Irma!
VálaszTörlésValóban tetszetős vers a féltésről, félelemről.
Jutta, köszönöm Irma
VálaszTörlésJutta, köszönöm Irma
VálaszTörlés