Itt van

Merengve állok meztelen,
s pösze orrom vakargatva,
még egy utolsó levegőt veszek mielőtt…
Egykor én is gyermek voltam,
a játék fonta körbe életem.
S most? Most mivé lettem?
Céltalan bolyongok szüntelen,
belefáradva reménytelen valóságomba.
Itt van, eljött megérkezett,
azt hittem sosem jön már el.
Egy széken állva bámulom,
az elmúlt fiatalságom ráncait.
S még ha nehéz is, de kimondom,
nem lettem semmivé.
Hittem, létemnek célja van,
de a válaszra sosem találtam rá.
Még mindig a játékba lelem örömem,
de ma már az sem megengedett.
Le kell lépnem hát,
s talán ujjá születek.


Merengve álltam meztelen,
s pösze orromat vakargatva,
egy légy szállt reám, s lecsaptam.
Ennek zajára jelent meg ő,
ki idővel megkreálta céljaim.
Ennyi lenne csupán a lét?
Igen, egyesek erről álmodnak
míg mások…
hisz még egy légy is lehet hős.