Varázstükör

(Borotválkozás közben)


Már megint követsz. Arcomra formál
tükrömön a fény és az árnyék.
Összetörtebb vagy a megszokottnál,
mintha máris jövőmbe látnék.

S beléd. Jobban, mint magamba, hisz a
múltban hányszor szemre-vettelek.
Ma már inkább te nézel rám vissza,
mint egy élő lelkiismeret.

Te jó vagy. Tudom.Sokkal jobb nálam.
Ráncaimat én feszítem rád,
hogy viseld a kort. Meg se sajnállak.
Láss, mint én. Saját szememen át.

Ne hunyorogj! Te kristálymosolyú.
Léted létemhez kötött. Ne félj
hogy elemészt egyszer majd a sorsunk,
tégy úgy, mintha nem is ismernél.