Jártam ott

Jártam ott, hol nem terem semmi sem
S jártam ott, hol a földből is kín fakad
Volt, hogy vakon a sötétbe meredtem
Álltam meztelenül hamuszín ég alatt
Láttam az arcát a halálbamenőnek
És láttam gyermekét, könnyekkel szemében
Láttam anyákat, hogy gyászba őrülnek
S jártam ott, hová nem néz az Isten
Éltem akkor, mikor mindenki haldokolt
S láttam az Angyalt, hogyan tallóz embert
Jártam ott, hol a Végső Csend honolt
Álltam halott mezőn, mit a jégvihar agyonvert
Öltem akkor, mikor élni kellett volna
S nevettem ott, hol a fájás az égig ért
Volt, hogy sírva néztem fel a Holdra
S némán ordítottam: miért, oh miért
Álltam az éjben némára fagyottan
És éltem napjaim magányba dermedten
Ki keblére ölelt, rendre elhagytam
S most ott járom utam, hol nem terem semmi sem

2009 okt 29