Magas labdát dobott
gyakorta az élet,
egyik kézzel adott,
másikkal meg elvett.
Nem tagadom, sírtam,
aztán tovább mentem,
bús verseket írtam,
könnyebb lett a lelkem.
Szerelemre vágytam,
elindultam újra,
sokára találtam
jónak látszó útra.
Végre terád leltem,
új örömök várnak,
gyógyul már a lelkem,
de a sebek fájnak...
gyakorta az élet,
egyik kézzel adott,
másikkal meg elvett.
Nem tagadom, sírtam,
aztán tovább mentem,
bús verseket írtam,
könnyebb lett a lelkem.
Szerelemre vágytam,
elindultam újra,
sokára találtam
jónak látszó útra.
Végre terád leltem,
új örömök várnak,
gyógyul már a lelkem,
de a sebek fájnak...
0 Hozzászólás:
Megjegyzés küldése