Hófehér vásznadon
elfolyó sziluett,
szürreális gondolat vagyok;
nem ismersz, csak véled,
hogy láthatod színeim, vázlatom,
előtted e kusza kép hamisan ragyog;
te úgy látod, hogy jól látod,
személyes valónak hitt képmás lett
belőlem;
nem érted a szivárvány pasztellek
felszínes törvényét, a mélyében rejlő
elemi erőket;
de sose bánd, hisz önmagát meg nem
hazudtolja ember,
ő csak feltételez, gondol,
mert kérdezni nem mer.
elfolyó sziluett,
szürreális gondolat vagyok;
nem ismersz, csak véled,
hogy láthatod színeim, vázlatom,
előtted e kusza kép hamisan ragyog;
te úgy látod, hogy jól látod,
személyes valónak hitt képmás lett
belőlem;
nem érted a szivárvány pasztellek
felszínes törvényét, a mélyében rejlő
elemi erőket;
de sose bánd, hisz önmagát meg nem
hazudtolja ember,
ő csak feltételez, gondol,
mert kérdezni nem mer.
0 Hozzászólás:
Megjegyzés küldése