Nézd, az a hullócsillag
ott az égen én vagyok
ki nemrég még a
kéklő égen álmodott.
Sebeit fénycsóvák
kísérik merészen,
valahol földet ér majd
a messzeségben,
s kihűl.
Az álomhatárról rideg kézzel ránt vissza a hajnal, s téged idéz az első gondolattal: régi kedvesként nézek a szemedbe. Akarlak mohó...
Íratkozz fel friss híreinkre! ;-)
Email címedet bizalmasan kezeljük!
0 Hozzászólás:
Megjegyzés küldése