napsugár alatt
fénylő szelídségével
hűs szellő szalad
dédelgetésben
rőt leveleket szalaszt
utolsó malaszt
ha rőzse roppan
kicsi madár lelkében
félelem éled
Az álomhatárról rideg kézzel ránt vissza a hajnal, s téged idéz az első gondolattal: régi kedvesként nézek a szemedbe. Akarlak mohó...
Íratkozz fel friss híreinkre! ;-)
Email címedet bizalmasan kezeljük!
0 Hozzászólás:
Megjegyzés küldése