MAGÁNLEVÉL
MAGÁNLEVÉL
MAGÁNLEVÉL…
Szia, drága pintyőkém, jó régen beszéltünk egymással.
Itt, alig változott valami, és ha igen, és itt élsz, nem is veszed észre. Ha benne ülsz egy kondér meleg vízben, és mondjuk, két uszkve három fokkal emelkedik vagy hűl a víz hőmérséklete, nem veszed észre.
A házmester változatlanul illuminált állapotban mossa végig a lépcsőházat és a gangokat, végig nem cserél vizet, Sósné esküszik rá, hogy ő látta is átesni a felmosó fáján.
De nem lett semmi baja.
Tegnap veszettül ordított a másodikon, mert odaszart valaki a lépcsőre, és a marha belelépett. A fél ház kint volt a körfolyosón, és hülyére röhögte magát.
De a lift is többször nem működik, mint igen. Állandó veszekedés tárgya a vén felvonó, mert rendszeresen belevizel valaki, aki lehet, hogy egy ló, mert annyit vizel. Már gondoltuk, hogy kamerázni kéne a liftszekrényt, és lebuktatni az elkövetőt. Suttogják, hogy az öreg Somlai a tettes, bilibe gyűjti az anyagot, és beleönti a liftbe.
Már gondoltam rá, hogy bekenem az ajtó kilincsét szarral, és becsengetek hozzá, aztán meglesem, mikor jön ki.
Ez a Somlai, aki Dr. Somlainak mondja magát, a hülye hazudozó, a gyogyós iskola elvégzése nem jár doktori címmel. Ezt a Sárika- tudod, az a pálinka szakértő- meg is mondta neki keresetlen stílusában, hogy maga akkor lesz doktor, ha a valagam szolmizálni tud.
Egyből bepucolt a pasi a lakásába, és duplára zárta az ajtaját.
Persze a felesége miatt bosszúból az ő egész ajtaját be fogom kenni szintén szarral, bár lassan egy éve meghalt, de utólag jobb, mint soha.
Tegnap kijött a rendőrség, a Romkertit keresték. Mondják, hogy ellopott a kis üzletből 9 darab szardíniát, meg egy tejfölt. Már nem először fordul elő vele,
mindig ugyan azt lopja, Asszem megint be fogják vinni a madárházba.
A földszinti kukákban csak úgy röfögnek az egerek. Biztos még patkányok is vannak, de azok az omladékos pincéből, csak éjjel jönnek elő.
A sok szemét mellédobálja a szemetet, ételmaradékokat, meg minden gusztustalanságot. Aztán itt az eredmény. Persze mindenki a másikra mutogat.
Bandi a földszintről, tudod, aki a volt mosókonyhában lakik, közölte velem, hogy a pálinka nem árt a cukorbetegségnek. A sörkísérő nem éppen javallt, de nem árthat érdemi szinten.
Hát valahogy legalizálni kénytelen önmaga előtt a pálinkázását.
Amúgy minden rendben van, zavartalanul csordogál a létünk, csak ne lenne ilyen büdös. De az az igazság, hogy az illat is egy szag, csak nem kellemetlen.
Tehát ez a bűz nem abnormális, mindennek van szaga.
Kellemes alkonyatkor kiülni egy hokedlire, a gangra. Megérkezik az éjszaka előhírnöke, a hűvös szellő.
Viszont nem tanácsos a korlátra tehénkedve bámészkodni, mert a vas alja kirohadt, és úgy billeg az egész miskulancia, hogy valami hánykolódó tengeri lélekvesztőn érzi magát az ember.
De nem katasztrófa, van korlát, és nem kell ráhasalni.
Mindennek van ereje, érezhető a láthatatlan impulzív jelenléte. Ez- esetünkben az összetartó kosz, és a hülyeség.
E nélkül, el sem tudom képzelni, hogy mi lenne velünk.
Ennek az állapotnak van egy melege, nincs magányérzete az embernek, mert igenis összetartozunk, és ez hitet és erőt ad.
Élünk.
MAGÁNLEVÉL
MAGÁNLEVÉL…
Szia, drága pintyőkém, jó régen beszéltünk egymással.
Itt, alig változott valami, és ha igen, és itt élsz, nem is veszed észre. Ha benne ülsz egy kondér meleg vízben, és mondjuk, két uszkve három fokkal emelkedik vagy hűl a víz hőmérséklete, nem veszed észre.
A házmester változatlanul illuminált állapotban mossa végig a lépcsőházat és a gangokat, végig nem cserél vizet, Sósné esküszik rá, hogy ő látta is átesni a felmosó fáján.
De nem lett semmi baja.
Tegnap veszettül ordított a másodikon, mert odaszart valaki a lépcsőre, és a marha belelépett. A fél ház kint volt a körfolyosón, és hülyére röhögte magát.
De a lift is többször nem működik, mint igen. Állandó veszekedés tárgya a vén felvonó, mert rendszeresen belevizel valaki, aki lehet, hogy egy ló, mert annyit vizel. Már gondoltuk, hogy kamerázni kéne a liftszekrényt, és lebuktatni az elkövetőt. Suttogják, hogy az öreg Somlai a tettes, bilibe gyűjti az anyagot, és beleönti a liftbe.
Már gondoltam rá, hogy bekenem az ajtó kilincsét szarral, és becsengetek hozzá, aztán meglesem, mikor jön ki.
Ez a Somlai, aki Dr. Somlainak mondja magát, a hülye hazudozó, a gyogyós iskola elvégzése nem jár doktori címmel. Ezt a Sárika- tudod, az a pálinka szakértő- meg is mondta neki keresetlen stílusában, hogy maga akkor lesz doktor, ha a valagam szolmizálni tud.
Egyből bepucolt a pasi a lakásába, és duplára zárta az ajtaját.
Persze a felesége miatt bosszúból az ő egész ajtaját be fogom kenni szintén szarral, bár lassan egy éve meghalt, de utólag jobb, mint soha.
Tegnap kijött a rendőrség, a Romkertit keresték. Mondják, hogy ellopott a kis üzletből 9 darab szardíniát, meg egy tejfölt. Már nem először fordul elő vele,
mindig ugyan azt lopja, Asszem megint be fogják vinni a madárházba.
A földszinti kukákban csak úgy röfögnek az egerek. Biztos még patkányok is vannak, de azok az omladékos pincéből, csak éjjel jönnek elő.
A sok szemét mellédobálja a szemetet, ételmaradékokat, meg minden gusztustalanságot. Aztán itt az eredmény. Persze mindenki a másikra mutogat.
Bandi a földszintről, tudod, aki a volt mosókonyhában lakik, közölte velem, hogy a pálinka nem árt a cukorbetegségnek. A sörkísérő nem éppen javallt, de nem árthat érdemi szinten.
Hát valahogy legalizálni kénytelen önmaga előtt a pálinkázását.
Amúgy minden rendben van, zavartalanul csordogál a létünk, csak ne lenne ilyen büdös. De az az igazság, hogy az illat is egy szag, csak nem kellemetlen.
Tehát ez a bűz nem abnormális, mindennek van szaga.
Kellemes alkonyatkor kiülni egy hokedlire, a gangra. Megérkezik az éjszaka előhírnöke, a hűvös szellő.
Viszont nem tanácsos a korlátra tehénkedve bámészkodni, mert a vas alja kirohadt, és úgy billeg az egész miskulancia, hogy valami hánykolódó tengeri lélekvesztőn érzi magát az ember.
De nem katasztrófa, van korlát, és nem kell ráhasalni.
Mindennek van ereje, érezhető a láthatatlan impulzív jelenléte. Ez- esetünkben az összetartó kosz, és a hülyeség.
E nélkül, el sem tudom képzelni, hogy mi lenne velünk.
Ennek az állapotnak van egy melege, nincs magányérzete az embernek, mert igenis összetartozunk, és ez hitet és erőt ad.
Élünk.
Kép: Kapolyi György Lakótorony című rajza
0 Hozzászólás:
Megjegyzés küldése