Ne kottázz hozzám többé Éneket...

Ne kottázz hozzám többé Éneket...!

Hagyd, hogy Én dúdoljam a refréneket,

Ne rendezd be nívóddal az életteremet,

Engedd ki kalitkádból piciny szívemet!

Ne kottáz hozzám többé Éneket...!

Én soha nem kértem tőled, érd el a kék eget,

Érzékeny virágom nem hajt vezényszóra szerelmet,

Nem hat át a varázs, mi diktálja a szerzeményeket!

Ne kottázz hozzám többé Éneket...!

Én soha nem ígértem a dalodhoz szépeket,

Húrjaimon a barátság hangjegyei húznak verscsengőket,

Engedj szabadon szállnom, ne formálj rólam rímeket!

Ne kottázz hozzám többé Éneket...!

Hallottam kikeletkor, a pacsirta kedvemre csicsergett,

Kinyílt szívem a réten hevesen repkedett,

Szívotthonomnál csak a kék madár rakhat fészkeket...