Búzavirágmezőn keringőztünk arany-napsugárral,
Rám csorgattál fénycseppeket szellő fuvallatával,
Ringass, ringass, dajkálj még...
Hemperegjünk önfeledten, játsszunk egy kicsit még,
Oly színes a vidék, udvarolj még nekem, gyerekes őrültség,
Ne boríts rám szürke köpönyeget, alkonyég!
Ringass, ringass, dajkálj még...
Ne csapj be, úgysem hiszem, hogy zörget a vég!
Éberen alszik bennem minden éjszaka az emlék,
Lakatlan szigetem arra vár, újra felfedezzék,
Ringass, ringass, dajkálj még...
Hidd el: szavam tiszta forrásból eredő őszinteség,
Érzem, most is itt siklasz szívkamrám ereinél,
Lassan hullámzó ár révhez ér, s én kikötök stégednél,
Ringass, ringass, dajkálj még...
Sodorjon felém tengeren hömpölygő kékség,
Vulkánodból kitörő izzás sütött bőrszövetemen át,
Oldottan olvadtam, élveztem gejzírsugarad Afrikáját,
Ringass, ringass, dajkálj még...
Pont úgy jó, mikor testem tűzkatlanodban elég,
Mint a koplaló farkas, úgy marcangoltad részem porcikáját,
Magadhoz vontál, haraptál, átéreztem párduc hierarchiáját!
Ringass, ringass, dajkálj még...
Lágyan pihegő sóhajainktól törjön meg a csendesség,
Tombolt bennünk földrészünket elsöprő tornádó-lég,
Szád vonala dekoltázsomon nyomott hagyó ívesség,
Ringass, ringass, dajkálj még...
Puha leheleted nyakamra láncolódó ékesség,
Tékozló fiú! Szívhajódnál lehorgonyoztam rég!
Felhúzom vitorlámat, hangod zizegője tengerjég,
Ringass, ringass dajkálj még...
Remegéseinkbe szunnyadjon szerelemszépség,
Kaptárod zsongó méhecskéi íriszemet beporzó bibék,
Liliomokból illatoztál, s én kinyíltam kísértésednek,
Ringass, ringass, dajkálj még...
Fogadj magadba sikolyoktól selymesedő mindenség...
0 Hozzászólás:
Megjegyzés küldése