Lelkünk ködös kámforában
Ücsörögtünk a korcsmában.
A kupák száma nem számít,
Ha a folyékony igazság kábít
Jer nagy Bacchus, mámorod
Negédes, csurgó méze éget,
Haj ez élet sosem érhet véget.
Számos a tavernában a vendég,
S mily színpompás ivóközösség!
Katonák, s a hitbuzgó csuhások,
Kereskedők, s a vándordeákok,
Az adószedő is adózni jár ide
Hogy csalfa leányra verje el azt,
Mit a szegényektől elraboltak.
Csalfa szeretőt itt kaphat ugyan
Kinek ölén délibáb öröm fogan,
Mindenki kedvére keresgélhet,
A hordóban lel szőkét, vöröset,
Szélsebesen elverheti érméit
Aki náluk keresi a boldogságot,
S vágyja a kábító, buja csókot
0 Hozzászólás:
Megjegyzés küldése