S elsült akkor a szája (javítva) (KK-N)

Hónapok óta nem hallottam róla. Egy nap levél érkezett. Más városból - címzés nélkül. Rövid volt. Azért nem jelentkezett, mert börtönben ül. Hirtelen felindulásból megfojtotta a szomszédasszonyt. Elege volt. A büntetését tölti, szeretné, ha meglátogatnám. Kivettem néhány nap szabadságot, néhány ruhaneműt összepakoltam, irány az állomás.

A városban erős szél fújt. Kerestem egy térképet, végül odataláltam. Szürke épület, elrejtve egy félreeső utcában.

Azt mondták: várjak. Az időpont nem alkalmas, menjek vissza másnap.

Dolgozom, még ma haza kell utaznom, tódítottam.

Akkor sem, mondták.

Volt ott egy olcsó szálloda. Kivettem egy szobát. Egész este feküdtem az ágyon, és olvastam. Kinéztem az ablakon. Lefürödtem, álom nem jött a szememre.

Az jutott eszembe, hogy még nem jártam börtönben.

Eljött a másnap. Fejfájósan ébredtem, mint aki nem tudja, hol van. Reggeliztem, rendbe szedtem magam. Gyalog indultam el, s bár előző nap megfigyeltem az útvonalat, mégis eltévedtem. Mentem a titokzatosan ismerős, mégis először érzett szagok, illatok után. Hirtelen ott sötétedett előttem az épület.

Látogatási idő volt. A beszélő ideje. Összetört arccal nézett rám az üveg mögül, percekig meg sem szólalt. Feszengtem, nyikorgott alattam a szék, néztem türelmesen, de semmi.

S akkor elsült a szája, nagyot sóhajtott, mondott is valamit, halkan.

Másképp történt. Akarod hallani?

Nem, de ha segít rajtad… Alig van már időnk. Halkan beszélj, elég ha, én hallom.

Szóval, fát vágtam, fűrészeltem is, használtam időnként a fűrészbakjukat, meg egy fűrészt is kaptam kölcsön.

Térj a lényegre!

Egy árnyék jelent meg az enyém mellett. Jó nagydarab ember volt. Közel hajolt, s minden előzmény nélkül azt mondta: tiéd minden szerszám, elsőként a fűrészbak, csak segíts megszabadulni az asszonytól. Elvégeztem a dolgom, bementem a házba. Hallottam, hogy veszekednek. Nagy zajjal voltak. Elszántam magam, átmentem, dörömböltem az ajtón, az asszony nyitotta ki. Nekiugrottam szó nélkül, a torkára feszültek ujjaim, és szorítottam, míg élet volt benne, míg rugdosott. Aztán feladtam magam.

Eddig nem volt szó felbujtásról.

Most van.

De felejtsd el, ha elmondod másnak is, kitudódhat, és az már súlyosabb.

Megszólalt a hangosbemondó, lejárt az időnk.

Vigyázz magadra, majd írok.

Majd írok.

Igyekszem válaszolni.

Elsétáltam a szállásomra, összecsomagoltam, kifizettem a számlát, hazautaztam.

Az újságok nem írnak semmit.