Úgy ölj meg,
hogy a seb felszaggassa
minden örömöm, ami volt.
Éjhasadásnyi őrületben
a vigasztaló szó is fájjon,
s magam lehessek nélküled
összekulcsolt imákban,
világgá kiáltott
levetett rongy,
félredobott nyűg,
szentségtörő,
aki ma is félt még,
hogy kinevethessem
gyilkos vágyad.
Úgy ölj meg
szerelem...félt...és...ből...
magadban halálra-váltan,
újra és újra mindennap,
mintha élnék.
0 Hozzászólás:
Megjegyzés küldése