Csak jőne már a tavasz (KK-V-FE)

Hiába ontott könnyeim porba hullanak,
Maszatos arcom nem látják, csak
ha mosoly ül rajta.
Hideg világ! Bár tudnám meddig várhatok.
A megváltás csak elképzelt csoda,
de talán eljöhet...
Nézhettek. Úgy fetrengenék lelkem őrültségében.
Megölhetne a vágy. Ó, mardos.
Élek még, nem kérhetek semmit már.
Hallgat az élet. Csilloghat a vér, de
jaj por hull rám.
Sikolt a csönd bennem, megfagytak a szavak.
Elhagyhatnak, el is menekülhetnek...
Nem fáj. Csak jőne már a tavasz!