Tisztelt Szerők, Látogatók!

A Láncolat Műhely weboldalának munkáját 2017 szeptemberétől a Comitatus internetes irodalmi folyóirat (www,comitatusfolyoirat.blogspot.com) váltja fel.
A továbbiakban közlésre szánt írásműveket, egyéb alkotásokat a comitatusfolyoirat@gmail.com email címre várunk. A megadott elérhetőségen az itt megismert kritikusok bírálják el a küldeményeket és reagálnak a küldött anyagokra.

Szinay Balázs,
főszerkesztő

2012. május 6., vasárnap

Az erdő lelke

with 0 Comment


Elmesélek egy történetet. Egyesek szerint csupán legenda. Egy erdőről szól, melynek titkát tündérek őrizték. Ők voltak az erdő lelke.
A tündérek csupán éjjel voltak láthatóak, apró fényként cikáztak az erdő mélyén. Ők keltették életre tavasszal az erdő lakóit, új ruhába öltöztették a fákat, varázslatos színpompába öltöztették a virágokat. Mindezt halkan, az éj leple alatt, titokban.
Egy éjjel azonban egy ember rátalált a titokzatos helyre. Kíváncsian fürkészte a különös jelenséget, majd szaladt a faluba, hogy hírül vigye a látottakat.
A falu lakói ijedten hallgatták a fejleményeket. Félelemmel töltötte el őket a titokzatos ismeretlen lény. Halkan tanakodtak, összesúgtak egymás közt. Úgy hírlett, talán gonosz szellem lakik az erdő mélyén, talán veszélyben a falu népe. Egy nap úgy döntöttek, utána járnak a dolognak. Egyik éjjel útra keltek, kezükben fáklyákkal, fegyverekkel.
Egy gyermek volt csupán, aki ismerte az emberek világában a titkot. Különc gyermek volt, de jó lelkű fiú. A tündérek megbíztak benne, csak őt engedték a titok közelébe, mert a gyermek még hitt, egy rég elfeledett világban, melyet a felnőtt emberek mesének hittek. A fiú rémült iramban indult hát útnak az erdő mélyére azon az éjjelen, hogy figyelmeztesse az erdő lelkét.
A gyermek futott, ahogy csak a lába bírta, s hogy a város lakóit megelőzze, a rövidebb - de akadályokkal teli – útvonalat választotta. Szúrós, tövises bokrok, ágak állták útját, félelmetes hangok kísérték lépteit.
Mindeközben a tündérek azon az éjjelen is, gyanútlanul végezték teendőiket. A tündérek világa különleges, varázslatos világ volt. Olyan világ, melyet az ember el sem tud képzelni. Hajdanán, volt idő, amikor az ember nem volt nagyra vágyó és önző, akkoriban még a tündérekkel békében éltek. Aztán egy napon a tündérek megelégelték az emberek gonoszságát és úgy döntöttek, létezésüket örökre eltitkolják az emberek elől. Felejtő port szórtak rájuk, s beköltöztek az erdő legmélyére. A titok mesévé, legendává vált.
A gyermek - miután szerencsésen megérkezett - figyelmeztette kis barátait, milyen veszély leselkedik rájuk. A tündérek könnyek közt, de elhagyták otthonukat. Nem volt más választásuk. Elmenekültek az erdő mélyéről, s útnak indultak új otthont keresni, ismeretlen vidékeken.
Az emberek gonoszsága mindent elpusztított. Miután a tündérek távoztak, az erdő haldokolni kezdett. A virágok mind-mind elhervadtak, a fák könnyként hullatták leveleiket. Többé nem keltek életre. Minden, ami valaha varázslatos, különleges volt, megszűnt létezni.



0 Hozzászólás:

Megjegyzés küldése

► Üzenőfal / Kiajánló: itt osszthatod meg az által ajánlott műveket!


Üzenőfal használat: A fenti gombok segítségével be tudtok jelentkezni. A "Guest" opció azt jelenti, hogy egyszerűen csak begépelitek a neveteket.