Kinyújtottam két kezem,
s nem fogtad meg kedvesem,
arcodon bánat húzott
barázdát, szemem gyöngye
érted rajzolt patakocskát.
Ha volna nekem napocskám
mindíg ragyogna rám.
felhő nem takarná arcát,
felhő nem takarná szívemet,
s várnám könnyű léptedet.
0 Hozzászólás:
Megjegyzés küldése