Bevésődik agyamba,
menten, ha látom,
mit palástom
többé nem takarhat,
s a szem,
azt hiszem,
egyedül akarja
a benyomást,
mi lángol a fagyban,
egy tintafoltot hagyva
mikor villanyoltás
van, épp az agyban.
Csak az érzék marad,
a valóság apad,
mint víz a kútban,
mígnem, az első, az egyetlen
az lesz az igaz
s a vigasz,
hogy e kegyetlen
agyonvert világban
miről első benyomásom kitártam,
most szélnek eresztem.
Riba
Szinay
