Néma "Gyilkos"
Amikor túl sokat vagy egyedül,úgy érzed az ember beleőrül
Akkor is ha körbe vesznek ismerősök,barátok,
Mégis azt érzed a szíved nagyon magányos.
Mikor már nem tudsz semminek örülni,
S ki akarsz a világból menekülni!
Nem kell a szerető társ,nem kell a barát,
Kiégtél,magad maradtál.
Ez a depresszió,melynek börtönébe záródtál!
Menekülnél már,dörömbölsz,kiabálsz,
S reménykedsz,hátha valaki rád talál!
Felcsillan a remény benned; hát vannak kik szeretnek!
Várod hogy valaki akinek fontos vagy,nyújtsa a kezét,
Húzzon ki onnan,hisz a kút mélye hideg és sötét!
Hiába szeret valaki ha ezt nem látja,nem érti.......
Akkor neked már erőd sem lesz élni....
Próbálkozol még egy utolsó kiáltással
Mely halk,erőtlen és suttogó....
Ez a lélek betegsége,ez a DEPRESSZIÓ!:(
Amikor túl sokat vagy egyedül,úgy érzed az ember beleőrül
Akkor is ha körbe vesznek ismerősök,barátok,
Mégis azt érzed a szíved nagyon magányos.
Mikor már nem tudsz semminek örülni,
S ki akarsz a világból menekülni!
Nem kell a szerető társ,nem kell a barát,
Kiégtél,magad maradtál.
Ez a depresszió,melynek börtönébe záródtál!
Menekülnél már,dörömbölsz,kiabálsz,
S reménykedsz,hátha valaki rád talál!
Felcsillan a remény benned; hát vannak kik szeretnek!
Várod hogy valaki akinek fontos vagy,nyújtsa a kezét,
Húzzon ki onnan,hisz a kút mélye hideg és sötét!
Hiába szeret valaki ha ezt nem látja,nem érti.......
Akkor neked már erőd sem lesz élni....
Próbálkozol még egy utolsó kiáltással
Mely halk,erőtlen és suttogó....
Ez a lélek betegsége,ez a DEPRESSZIÓ!:(
0 Hozzászólás:
Megjegyzés küldése