Sötét az éjszaka csendjének bársonya,
úgy ölel magához, mint Éjek Asszonya.
Sok milliárd közül egy a Te csillagod,
tekinthetsz bárhová, az csak neked ragyog.
Elkerül az álom, szemedre hull fátyol,
tiéd az a csillag, hiába vagy távol.
Mágikus ereje magával ragadott,
színessé varázsolt minden pillanatot.
Azt súgja az éjnek tündöklő csillaga,
te vagy a jövőnek új reménysugara.
Ne tűnj el az égről, világíts örökké,
tán a földön túl is, most és mindörökké...
úgy ölel magához, mint Éjek Asszonya.
Sok milliárd közül egy a Te csillagod,
tekinthetsz bárhová, az csak neked ragyog.
Elkerül az álom, szemedre hull fátyol,
tiéd az a csillag, hiába vagy távol.
Mágikus ereje magával ragadott,
színessé varázsolt minden pillanatot.
Azt súgja az éjnek tündöklő csillaga,
te vagy a jövőnek új reménysugara.
Ne tűnj el az égről, világíts örökké,
tán a földön túl is, most és mindörökké...
0 Hozzászólás:
Megjegyzés küldése