2014. augusztus 17., vasárnap

Fény

with 0 Comment


Költészeti kávéházban ülve
elmerengek magamba merülve.

Asztalomra kintről betör a fény
a táncos játéka cseppet ledér.

Minden mozdulata bájos, szerény,
kecsessége igéző, nem kevély.

Balerinaként karomra téved,
melegíti, mint hűvös sötét éjt,

sosem tévesztve az örökös célt:
léted ne legyen hamis, mesterkélt.




Kép: Rosa Ema Pereyra alkotása



0 Hozzászólás:

Megjegyzés küldése

► Üzenőfal / Kiajánló: itt osszthatod meg az által ajánlott műveket!


Üzenőfal használat: A fenti gombok segítségével be tudtok jelentkezni. A "Guest" opció azt jelenti, hogy egyszerűen csak begépelitek a neveteket.