Te is menni akarsz. Nem bánom, menjél csak.
Tudod, ha el is tört, majd összeforr a vas.
Ne aggódj miattam. Mosolygok… Hisz látod.
Mert meglelted végre boldogító álmod.
Nem. Ez nem egy könnycsepp. Nem sírok… nem… ne félj!
Figyelek szavadra, hallgatlak, csak beszélj!
Dehogy fáj. Butaság… Jól vagyok. Láthatod.
Én örülök annak, hogy elszáll bánatod.
Igen, megy a buszod. Futás! Menj csak. Siess!
Miért mondod? Nem is! Nem vagyok én ijedt.
Na, menj csak, megleszek. Hidd el, nincs semmi baj.
A szomorú csendet majd megtöri a zaj.
A busz ablakából integetsz még felém
s arcomon mosoly áll a búbánat helyén.
Nem láthatsz gyengének. Azt nem hagyom! Útra!
De amint elmentél sírni kezdek újra…
0 Hozzászólás:
Megjegyzés küldése