2014. október 1., szerda

Fejtésnyomok Diásnál

with 0 Comment


Nemes, seregnyi világos sziklák
között száraz, meg nem szikkadt dzsungelkóró.
Itt még az apróhomok is igazán apró,
nem kavarog minden kis lökésre.

Ki is merne ilyet tenni,
mikor parancsol ez az ütősúlyú
munkacsákány és a szélmarás
közös erejéből született, jó időben
félbemaradt, jelzőt nem ismerő kőfejtő.

Mindig elámít, mindig.
Hol kavicssivatag, hol a Pecos völgye
és az ember úgy eloszolhat benne,
hogy a harmadosztályú hollywoodi termés
és a híradó üressége már valami ahhoz képest.

A kőfejtőben nap világít,
nem tükröződhet lencsén keresztül
Rázoomolhatsz a kimart földfalnál
a hóhérjárta lyukakra, de jobb ha csak
belsődbe szívod, magad leszel egy memóriakártya.

Itt már csak átmenetek
a viharok és a telek, már a részekre is
csak több korszak üt bélyeget. Az egész
pedig szétszedhetetlen, nyoma mindig marad.

Ennyi maradjon a férfivilágból
az önmagát bántó vadság kráterjele.
Mikor a Hegyestő csak szép lesz
a Tihanyi sziklák csak hűsek
az ingókövek kajánok. Ha
leszáll közénk és itt marad,
régi kínjai nyomát megsimogathassák
az Újak.




0 Hozzászólás:

Megjegyzés küldése

► Üzenőfal / Kiajánló: itt osszthatod meg az által ajánlott műveket!


Üzenőfal használat: A fenti gombok segítségével be tudtok jelentkezni. A "Guest" opció azt jelenti, hogy egyszerűen csak begépelitek a neveteket.