2017. május 7., vasárnap

Rendhagyó köszöntő (KK-VT)

with 0 Comment


Mindig itt vagy velem
már réz vöröse rejt,
kihypózott száraz virágok 
állnak őrt melletted. 
Ha csöndes éjeken
szóbarázdákat von kezem,
légies érintésed rajtam megpihen.
Súgsz, vagy tán tollam is Te vezeted?
Reggelre tele a notesz, 
 a sorokon elmaszatolt könnyek.
Hiányod örök, róják bár mindennapok
a lét útját, vagy ünnepkörök,
nélküled tanácstalanul nyöszörög
 bennem az elhagyott kisgyerek,
kinek nincs hova bújni, ha féli a sötétet
és megnyugvást keres.





0 Hozzászólás:

Megjegyzés küldése

► Üzenőfal / Kiajánló: itt osszthatod meg az által ajánlott műveket!


Üzenőfal használat: A fenti gombok segítségével be tudtok jelentkezni. A "Guest" opció azt jelenti, hogy egyszerűen csak begépelitek a neveteket.