A szabadságot építem
- a magamét -
Bábel tornyaként.
Magasra emelem.
Még feljebb lendítem.
Madár sem érné el
a leszédítő fellegekben.
A repülő igen.
Ott nem ütközik semmivel.
Landolni onnan nem lehet.
Csak felfelé visz a légszomj.
Egészen a
Magányig.
Nem biztos, hogy helyes formátumban töltöttem fel az írást. Erre kérnék megerősítést, köszönöm.
VálaszTörlésEgyébként jól építetted fel az írást.
VálaszTörlésDurva a vége, hogy úgy mondjam.:)
Megvan a hatás.
Ez a rész, ne haragudj, de nekem kicsit komikus, persze nem rossz értelemben:
"Madár sem érné el
a leszédítő fellegekben.
A repülő igen."
Miért fontos itt, hogy a repülő igen?
Ez a forma nem rossz, maradjon!
VálaszTörlésVálaszként a második beírásodra:
A madár - élőlény! - a természet törvényei szerint, ösztönösen szárnyal, a természetes határokon belüli szabadság szimbólumaként van jelen, míg a repülő - élettelen! - gépezet. Amikor leírtam, nem gondolkodtam mélyebben, hogy miért ezek a képek jöttek. Most utólag azt érzem, hogy a magányos ember elidegenedését sugallja.
Úgy gondolom, a szabadságvágy és a személyes szabadság - a korlátok nélküli állapot - pozitív érték mindaddig, míg a természetes határon belül marad -, ez a VALAMIRE VALÓ szabadság.
Negatív értékű akkor lesz, ha eltoljuk a rosszul értelmezett függetlenség felé, a mindentől és mindenkitől való mentességet, az egyfajta torz menekülést választjuk, míg hirtelen légüres térben találjuk magunkat, elveszettként, elidegenedettként -, ez a VALAMITŐL VALÓ szabadság.
A szabad döntésben, a szabad akaratnak megfelelő cselekvésünkben benne kell lennie annak a tudatnak, hogy az ember természeti és társadalmi lény is egyszerre (szabályok, felelősségek stb). Valami ilyesmit gondolhattam, érezhettem, amikor leírtam ezt a verset.
Köszönöm a kommentárt, magyarázatot. Jól írsz a szabadságról!
VálaszTörlésÉrtem a verssel kapcsolatos álláspontot is így már teljes egészében.
Persze, hogy érted, Balázs, mert te okos vagy! :))
VálaszTörlésKöszönöm a verskommenteket!!! :)
Na szép..., érzek egy cseppnyi iróniát a hangodban!:)))
VálaszTörlésPedig csak játszom! Ez móka!!! Talán ma érzékenyebb vagy... Ne tedd! Örülj a mai ünnepnek, az újjászületés reményének, engedd be szívedbe a tavaszi zsongást! :)
VálaszTörlésNem vettem komolyan, én is csak viccelni próbáltam, csak olykor nem jön össze.:)
VálaszTörlésDehogynem! Összejön az, csak még nem ismerjük egymást eléggé. :)
VálaszTörlésHiszen itt vagyunk Neked:)
VálaszTörlésÉvácska, a vers lírai énje nem föltétlenül azonos a szerzővel. :)
VálaszTörlésKöszönöm a biztatást!
Szeretem az ilyen tömören is rendkívül kifejező, elgondolkoztató verseket...
VálaszTörlésValika, te mindig dicsérsz. Köszönöm. :)
VálaszTörlés