Javított változat
Ott áll a vár
és csak némán tűri
ahogy idők múlása
rágja köveit.
Ott áll a vár
és csak nézi bölcsen
új századoknak
nemzedékeit.
Ott áll a vár
felhők könnye emészti
s felszárítja napnak fénye
gyémánt cseppjeit.
Ott áll a vár
s falai elmesélik
letűnt koroknak
szenvedéseit
Ott áll a vár
kövei most is őrzik
hős harcosoknak
üzeneteit.
Ott áll a vár
s az ember megérti
az öröklétnek
titkait.
Ott áll a vár
s századokkal méri
a világmindenségnek
perceit.
Tisztelt Szerők, Látogatók!
A Láncolat Műhely weboldalának munkáját 2017 szeptemberétől a Comitatus internetes irodalmi folyóirat (www,comitatusfolyoirat.blogspot.com) váltja fel.
A továbbiakban közlésre szánt írásműveket, egyéb alkotásokat a comitatusfolyoirat@gmail.com email címre várunk. A megadott elérhetőségen az itt megismert kritikusok bírálják el a küldeményeket és reagálnak a küldött anyagokra.
A továbbiakban közlésre szánt írásműveket, egyéb alkotásokat a comitatusfolyoirat@gmail.com email címre várunk. A megadott elérhetőségen az itt megismert kritikusok bírálják el a küldeményeket és reagálnak a küldött anyagokra.
Szinay Balázs,
főszerkesztő
2011. április 28., csütörtök
VÁR /javított változat/
► Üzenőfal / Kiajánló: itt osszthatod meg az által ajánlott műveket!
Üzenőfal használat: A fenti gombok segítségével be tudtok jelentkezni. A "Guest" opció azt jelenti, hogy egyszerűen csak begépelitek a neveteket.
Ma olvastam az előző változatot. Látom azóta javítottál:)
VálaszTörlésVáltozatlan azt mondom, hogy az utolsó versszak nem kell.
Balázs, köszönöm, hogy olvastál. (lehet, hogy megint neked van igazad ) üdvözlettel: Irma
VálaszTörlés