-magamból-
fűnek-fának-virágnak
ha kart-karba-fűzve
szívükbe zárnának
Testem lenne
fű
lelkem
fa
hiányom
ha nem leszek már
virág
Anyám vázájában
Az álomhatárról rideg kézzel ránt vissza a hajnal, s téged idéz az első gondolattal: régi kedvesként nézek a szemedbe. Akarlak mohó...
Íratkozz fel friss híreinkre! ;-)
Email címedet bizalmasan kezeljük!
0 Hozzászólás:
Megjegyzés küldése