Harangszóval jött az este,
elkergette a csendet messze,
kongva mondta, velem gyere,
két kezedet tedd öledbe, szíved
nyissad kedvesedre, nézz
ragyogó szemébe,merülj
símogató szerelmébe.
Az álomhatárról rideg kézzel ránt vissza a hajnal, s téged idéz az első gondolattal: régi kedvesként nézek a szemedbe. Akarlak mohó...
Íratkozz fel friss híreinkre! ;-)
Email címedet bizalmasan kezeljük!
0 Hozzászólás:
Megjegyzés küldése