2013. május 12., vasárnap

Láthatatlan múzsa

with 0 Comment


Mikor asztalhoz ülök
tollal a kezemben,
megesik, hogy nem
jut több rím az eszembe.

Ilyenkor szólítom,
hívom, hátha betoppan,
s hoz majd parázs szavakat
üres lapomra.

De nem várhatom őt,
s nem is kopog ajtómon,
csak belibben csendben,
kedvet hoz, vágyódom.

Én óhajtom ötletét,
melyet elmémbe plántál,
s versemnek sorain
lelke lobban lánggá.

Először tán messziről figyelt,
s rajtam nevetett,
hogy bármi amit írtam,
nem kapott ihletet.

Majd talán megsajnált,
s később közelebb lépett,
szárnya alá vett,
múzsámmá érett.

Azóta csak írok,
s ő sűrűbben látogat,
belibben a léggel,
arcomon csókot hagy.

Én szeretem őt,
habár egyszer sem látom,
de segítő szándékát
napról napra áldom.




0 Hozzászólás:

Megjegyzés küldése

► Üzenőfal / Kiajánló: itt osszthatod meg az által ajánlott műveket!


Üzenőfal használat: A fenti gombok segítségével be tudtok jelentkezni. A "Guest" opció azt jelenti, hogy egyszerűen csak begépelitek a neveteket.