2013. június 5., szerda

Este

with 0 Comment


Neszező léptekkel jött az este,
álmos homályban úszott a táj,
terheit fáradtan szögre tette,
korgó gyomorral vacsorát várt.

Leült így mellém, átkarolt fázva,
mosolyszemében megannyi báj;
ujjai hegyén a tűz szikrája
boldog perzselőn legényest járt.

Bőrömre lehelte derűs élccel
az ábrándporral átszőtt mesét;
vágyunk, itatva csipetnyi félsszel,
terített asztalt bontott elénk.




0 Hozzászólás:

Megjegyzés küldése

► Üzenőfal / Kiajánló: itt osszthatod meg az által ajánlott műveket!


Üzenőfal használat: A fenti gombok segítségével be tudtok jelentkezni. A "Guest" opció azt jelenti, hogy egyszerűen csak begépelitek a neveteket.