Szikrázik a fény
a jégcsapokban,
jégvirág nyílik
ablakokban.
Siklok keskeny
korcsolya nyomokban,
fehér út szalagján
eltűnök a hóban.
Jégtükör bólint rám
a tóban,
mézeskalács illata
illan.
Az álomhatárról rideg kézzel ránt vissza a hajnal, s téged idéz az első gondolattal: régi kedvesként nézek a szemedbe. Akarlak mohó...
Íratkozz fel friss híreinkre! ;-)
Email címedet bizalmasan kezeljük!
0 Hozzászólás:
Megjegyzés küldése