Szereted a tavaszt, amikor dalt fakaszt,
és bensőd is szikrázik.
A tél elköltözhet, színesbe öltöztet,
amikor kivirágzik.
Napsugár viháncol, ágakon ficánkol,
a fákon fényként izzik.
Harmatos csillogás, arcodon ragyogás,
szerelmetes varázslat.
Hallgasd a szél dalát, lelkedet járja át,
simít rád selyem sálat.
Oly csodás lebegés, testeden remegés,
érzed a buja vágyat.
Felgyújt és megérint, szívedbe bekacsint,
nem más, mint a szerelem.
Ébredő borzongás, szemedben csillogás,
ez az édes gyötrelem.
Már látom, élvezed, rám bízod életed,
boldogan repülsz velem.
2014.11.17
Balassi strófa alapján
0 Hozzászólás:
Megjegyzés küldése