a szél süvít
a test remeg
egy kutya nyüszít
feketék az emberek
a láng lobog
friss halom virág
fehér-arany szalagok
gépiesen mormolt imák
a könny pereg
ólmosak a léptek
néma gyászoló sereg
szívekből darabokat tépnek
a föld zuhog
megnő a sírhalom
ősi fejfa tövében murok
utolsó fellépő a halál-színpadon
Tisztelt Szerők, Látogatók!
A Láncolat Műhely weboldalának munkáját 2017 szeptemberétől a Comitatus internetes irodalmi folyóirat (www,comitatusfolyoirat.blogspot.com) váltja fel.
A továbbiakban közlésre szánt írásműveket, egyéb alkotásokat a comitatusfolyoirat@gmail.com email címre várunk. A megadott elérhetőségen az itt megismert kritikusok bírálják el a küldeményeket és reagálnak a küldött anyagokra.
A továbbiakban közlésre szánt írásműveket, egyéb alkotásokat a comitatusfolyoirat@gmail.com email címre várunk. A megadott elérhetőségen az itt megismert kritikusok bírálják el a küldeményeket és reagálnak a küldött anyagokra.
Szinay Balázs,
főszerkesztő
2011. április 27., szerda
Temetés
► Üzenőfal / Kiajánló: itt osszthatod meg az által ajánlott műveket!
Üzenőfal használat: A fenti gombok segítségével be tudtok jelentkezni. A "Guest" opció azt jelenti, hogy egyszerűen csak begépelitek a neveteket.
Gondolom friss élmény alapján született írás. Vagy tévedek?
VálaszTörlésMindenesetre érzékletesen, korrekten írtad le a szituációt.
Balázs, teljesen friss élmény, ahogy a vers is az.
VálaszTörlésKöszönöm, hogy benéztél.:)