Ajánlat művészetkedvelőknek

Már a borítója megragadott, némi lapozgatás után pedig nyilvánvaló lett számomra: hasznos, fontos tudnivalókat tartalmaz ez a könyv. A címben: Ábrázolás – KIFEJEZÉS, nem véletlenül nagybetűs és erőteljesebb a második szó – e kötet mindenekelőtt a kifejező alkotásról, annak eszköztáráról, a létrehozott képzőművészeti alkotások tartalmi értékeléséről szól. Jól hasznosítható munka azok számára, akik nem hivatásos művészként foglalkoznak gondolataik, érzelmeik vizuális megjelenítésével, és ha úgy tetszik: útmutató mindazoknak, akik alkotóként vagy nézőként (szakszóval: befogadóként) igyekeznek értelmezni a művekből eléjük táruló látványt.
        Egy kisebb eszmefuttatásra utalva jelezhetjük, hogy mint annyi más, mennyire nem csak mellékes „részlet” az sem a könyvben: miért hangsúlyozzák a szerzők például a vázlatkészítés fontosságát? Az alkotók számára azért nagyon lényeges ez, mert a kompozíciós lehetőségek sokféle megoldást kínálnak elgondolásaik, érzéseik kifejezéséhez, de csak a kipróbált ötletek, a „skiccek” révén tudják kiválasztani azt, amelyik a legjobb eredményt adja. (Mégis, nem ritkán elmarad ez az előkészület.) A nézők-olvasók pedig ugyancsak sokszor hiányolt támpontokat nyerhetnek e „segédletből”; megtudhatják: hogyan lehet elemezni a festményeket, képmezőre és elemeire (felületek, vonalak, színek, tónusok stb.) bontásukkal, s miként fedezhetik fel ezáltal a műben megjelenített tartalmakat.                                              
        A könyv megjelentetésével a szerzőpáros – Dóri Éva vizuális szakoktató és Szalay József művésztanár – az elmúlt évben elhunyt Bálványos Huba grafikusművésznek kívánt emléket állítani. A fáradhatatlan művészetpedagógus, főiskolai oktatói tapasztalatait is hasznosítva, szabadegyetemi képzési programot dolgozott ki a szervezett képzési formákban nem részesülőknek, amatőr festőknek, grafikusoknak, majd közreműködésével a fővárosi alkotók számára jöhetett létre egy kiváló önképzési lehetőség: a képzőművészeti mesterkurzus a Budapesti Művelődési Központban. A mindezeken, valamint az alkotótáborokban szerzett tapasztalatokat a szerzőkkel együtt tervezte ő is közzétenni; természetes, hogy elképzelései beépültek e feltehetően sokaknak örömet hozó módszertani kiadványba.
        Beszélt minderről, személyes emlékeket is idézve, a Magyar Művelődési Intézet épületében tartott könyvbemutatón Boldizsárné Kovács Gizella, a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének titkára. Méltatta a kiadvány hasznosságát, így azt, hogy igazán közérthetően közvetíti a vizuális nyelv kifejező rendszerét. Dicsérte az anyag összeállítását, világos tagolását (a kompozíció, a szín, a tér és alak fejezetekben), a remek áttekintést adó táblázatokat, örvendett a műtárgyak sokszor gondot okozó installációjáról (keretezés, bemutatás) szóló leírásnak. Nagyon jónak nevezte a szöveg és a képek arányát, s külön azt, hogy sok illusztráló fotó az amatőr művészek munkáiból, rajzaiból került a kötetbe. Kérdésére az alkotók közül többen jelezték jelenlétüket; – okos gondolat volt közreműködői csapatuk meghívása a bemutatóra.
        Bizonyos, hogy a könyv közelebb hozza olvasóihoz nemcsak az alkotás folyamatának esetleg olykor misztikusnak tetsző mozzanatait, de jobban ráláthatnak a nem hivatásos művész, ám szinte a profikhoz hasonló eltökéltséggel alkotó emberek világára is. Nem gondolom túlzásnak azt írni: mindent egybevetve, igen szép kivitelű és értékes munkával gazdagodott a művészetszeretők tábora.